APA-KUPA

A gyermekek személyiségének fejlesztését az óvodánk csak a szülőkkel, a családdal tudja ellátni, eredményeket csak így tud felmutatni. Ezért fontos a családdal való szoros, személyre szóló kapcsolat kialakítása, megkeresve az igényelt, hasznos, új, egyedi kapcsolatokat.

A „jó gyakorlat” megvalósításával az érzelmi biztonság, az együttműködés, a szociális kompetencia különböző területei fejlődnek, élmény, siker, tanulási lehetőségek nyújtása, pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, problémamegoldó gondolkodás megalapozása. A jó gyakorlat a projektpedagógiára és annak módszereire épít.

A „jó gyakorlat” kulcsfogalmai:

Mozgásöröm, edzés, mozgásfejlesztés a szabadban

Fizikailag aktív életvitel tartós magatartássá válása felnőtt korban

Partnerközpontú működés

Szemléletformálás, a gyermekek és a családok együttes aktivizálása

Jövő és élményorientált szemléletmód megalapozása

Az egészséges életmód szokásainak megalapozás

A „jó gyakorlat” rövid leírása

A cél, hogy az édesapákat bevonjuk az óvodai életbe, mert általában az édesanyák és a nagyszülők hozzák a gyermekeket. Udvari tevékenységről lévén szó, rögtön a sport, a versenyjátékok, a váltóversenyek jutottak eszébe mindenkinek. Az évek múlásával bővült a paletta az apukák közti focimérkőzéssel, a lecsófőző versennyel, melyben az édesanyák vesznek részt és a gyermekeknek szóló elsősegélynyújtó tanfolyammal, amit idén már egy mentőautó is kiegészített. A hat csoport körforgó rendszerben veszi ki a részét a feladatokból, melyek közben ügyesednek, apa-gyermek kapcsolata erősödik, közös élményekre tesznek szert, új ismereteket kapnak a mentőorvos által.

NAGYIK DÉLELŐTTJE

Pedagógiai Programunkban a múlt, a jelen, a jövő összekapcsolásával egyfajta szemléletet kívánunk adni. Felelősséggel tartozunk gyermekeinkért, a jövőért, a természeti és társadalmi értékek felismertetését és megszerettetését, ápolását és megőrzését, ezek tudatosítását már kisgyermek korban el kell kezdenünk.

A „jó gyakorlat” megvalósításával az érzelmi biztonság, az együttműködés, a szociális kompetencia különböző területei fejlődnek, népi, nemzeti értékeinkhez való pozitív érzelmi viszony kialakítására törekszünk. A jó gyakorlat a projektpedagógiára és annak módszereire épít.

A „jó gyakorlat” kulcsfogalmai:

Együttműködési készség erősítése, közös élmény, játék, ünneplés

Hagyományok ápolása, kulturális értékek megmutatása

Magyarságtudat

Lokálpatriotizmus alapjainak lerakása, identitás megőrzése

Tárgykészítő népi játékok (fonás, szövés, agyagozás, tojásberzselés, tojásfestés egyéb technikái)

Ügyességi és sportjátékok autentikus megjelenítése

Énekes- mozgásos népi játékok, kiolvasók, népdalok

A „jó gyakorlat” rövid leírása

Tavaszi „jó gyakorlatunk” a Nagyik délelőttje. Gondolva azokra a nagyszülőkre, akik messze laknak, mindig húsvétot megelőzően tartjuk ezt az eseményt. Itt megjelenik a hagyományőrzésre, a magyarságtudat ápolása. A nagyik egy egész délelőttöt töltenek az intézményünkben, közösen készülődünk a húsvétra, felelevenítjük a népszokásokat, népi tojásfestési módokkal ismerkedhetnek a gyermekek és a nagyszülők mesélnek a gyermekkorukról, majd közös népi játékokkal, körjátékkal, énekléssel zárjuk a napot. Ez az esemény is továbbfejlődött, mert ezzel nincs vége. A vállalkozó kedvű nagymamák, nagypapák visszatérnek egy-egy ebéd utáni mesélésre, ahol a csoportnak, ahová az unokájuk jár, elmesélik vagy az ő, vagy az unoka kedvenc meséjét. Megható pillanatok ezek.

Kertszépítő családi délután: „Tedd és edd!”

Intézményünk egyik fő profilja a partnerközpontú működés, mely jó alapot nyújt az OKAIM védjegy, a minősített nevelési- oktatási intézmény cím folyamatos megújításához. Azt valljuk, hogy a gyermekek nevelése csak a családokkal közös értékek mentén valósítható meg maradéktalanul.

A „Jó gyakorlat” megvalósításával az együttműködés, a környezettudatos magatartás megalapozása, ökológiai szemlélet alakítása, a közös munka eredménye, a tevékenykedtetés általi tapasztalatszerzés, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, természethez való pozitív viszony alakítása fejlődik.

 A „jó gyakorlat” kulcsfogalmai:

Partnerközpontú működés

Szemléletformálás, a gyermekek és a családok együttes aktivizálása

Jövő és élményorientált szemléletmód megalapozása

Az egészséges életmód szokásainak megalapozás

Világkép formálása, a környezet orientált magatartás kialakítása

Hagyományőrzés

A „jó gyakorlat” rövid leírása

A cél, hogy mind a szülőket, mind a gyerekeket egyfajta „tulajdonosi szemléletformával” megismertessük, hogy óvodánk udvarát magukénak érezzék, tegyenek azért, hogy az rendezett, szép legyen. Ősszel és tavasszal, egy-egy délutáni napon minden csoport választ magának egy udvarrészt, melynek a rendbetételét vállalja. Ősszel lombseprés, gyomlálás, téliesítés, magas ágyások előkészítése a télre, tavasszal pedig virágosítás, veteményezés, gyomlálás a szülőkkel és a gyermekekkel közösen. A cél az, hogy testközelből is megismerkedjenek a gyerekek a kertészkedés, a közösen végzett munka örömeivel, hasznosságával. Tudjanak bánni a kerti szerszámokkal, ismerjék fel a gyomnövényeket, kísérjék figyelemmel a növények változását, fejlődését. Alakuljon ki bennük a „Mi kertünk” tudata.

A munka végén gyümölcsökkel, zöldségekkel és finom limonádéval vendégeljük meg a fáradt kiskertészeket.

Víz világnapi vizsgálódás – kísérletezés

A víz tulajdonságainak megismertetése tapasztalatokon keresztül. A „kísérletek” témái nemcsak az élettelen környezeti tényezők lehetnek, hanem az élőlények életjelenségei, azok változatossága, életfeltételeinek megváltoztatása is. Az óvónő által előkészített vizsgálódások biztosítják a természetben nehezen megfigyelhető, de az udvarunkon is tanulmányozható jelenségeket. A vizsgálódás közben együtt csodálkozhatunk rá a gyermekekkel a természetre, közösen mondjuk ki, és megnevezzük, amit látunk, hallunk vagy más módon érzékelünk.

A „jó gyakorlat” kulcsfogalmai:

Fenntarthatóságra nevelés

Környezetvédelem

Érzékenyítés

Tudásvágy felkeltése

Tapasztalatszerzés

Egészségre életmódra nevelés

A „jó gyakorlat” rövid leírása

Erre az elgondolásra építve vezettük be 2014 tavaszán először a tornaterem érzékelő szobává változtatásával, majd az udvarunk lehetőségeit kihasználva, óvodai szintű rendezvény keretében a „Víz világnapi vizsgálódás, kísérletezés” programot. Lehetőségük nyílik a gyermekeknek és a pedagógusoknak a vízzel kapcsolatos vizsgálódásokra, kísérletek általi megfigyelésekre. Ezen a napon, a délelőtt folyamán a csoportok külön-külön látogathatnak el az érzékelő szobába. Akadálypályákon keresztüljutva lehet eljutni a helyszínekre, ahol megfigyelhetők a víz tulajdonságai, más anyagokkal való kölcsönhatás eredményei, a víz környezetszennyezését bemutató környezet kialakítása.

Napsugaras Táncház Program

Népi és helyi hagyományok éltetése, átörökítése; meghatározó közös élményeken, tevékenységeken keresztül erkölcsi tulajdonságok, szokás és normarendszer megalapozása; hazaszeretet és a szülőföldhöz való pozitív kötődés erősítése; a közösséghez való tartozás élménye.

A „jó gyakorlat” kulcsfogalmai:

• Partnerközpontú működés erősítése
• Együttműködési készség erősítése, közös élmény, játék
• Értékalapú nevelés
• Identitás megőrzése
• Tájegységünkre jellemző néphagyományok, népszokások fenntartása, esetleges újraélesztése
• Népi, nemzeti értékeinkhez való pozitív érzelmi viszony alakítása
• A gyermekek és a szülők szemléletformálása

A „jó gyakorlat” rövid leírása

A Napsugaras Táncház régi álomként valósul meg intézményünkben. A program délutáni időszakban kerül megrendezésre, hogy a családok együtt vehessenek részt a programon. Nagyon jó hangulatú, élményekkel teli, jókedvű, tartalmas délutánokat tölthetünk együtt a családokkal a népi kultúra értékeinek megőrzése érdekében. A sokszínű program során jelentős szerepet kapnak a komplex fejlesztést támogató népi játékok, a játékos táncos mozgásfejlesztés, a népzene, és a népdaltanulás is. Törekszünk nem csak a gyermekek, hanem a szülők szemléletét is formálni a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások megismertetésével, énekes- mozgásos népi játékok, kiolvasók, népdalok preferálásával, kiegészítve népmesével, tárgykészítő népi játékok beiktatásával. A programok megvalósításánál az ősz eleji és tavaszi időszakban kihasználjuk tágas udvarunk adta lehetőségeket.

Ismerkedő játszó délután

Óvodánkban kiemelten fontosnak tarjuk a nyitott, partnerközpontú működést. Valljuk, hogy a gyermekek nevelése érdekében nélkülözhetetlen a családokkal való nyitott, szoros, személyre szóló, partneri kapcsolat, kölcsönös bizalom, segítőszándék kialakítása, megalapozása.
A „jógyakorlat” megvalósításával az első pillanattól kezdve szeretnénk minél könnyebbé, elfogadhatóbbá tenni a gyermekek, családok számára az óvodai befogadást, beszoktatást. A beszoktatás egy folyamat, mely a tényleges beszoktatási idő előtt elkezdődik. Elsődleges a gyermek, s az ő mindenek felett álló érdeke! A szülők, a család és mi, pedagógusok is azért vagyunk, hogy segítsük a gyermek másodlagos szocializációját, amikor kilépve a család viszonylag zárt közösségéből bekerülnek egy számukra teljesen új, ismeretlen környezetbe. Rendkívül fontos, hogy az óvoda megfelelően, tudatosan készítse elő az óvodával való ismerkedési szakaszt, a gyermekek beilleszkedését, a családokkal való párbeszédet.

A jógyakorlat célja:
• A gyermekek befogadásának, beszoktatásának tudatos megsegítése
• Partnerközpontú működés erősítése
• Biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megtapasztalása
• Együttműködési készség erősítése, közös élmény, játék
• A családok hagyományainak, szokásaiknak, nevelési elvének, elvárásainak, értékrendjének megismerése, célkitűzések egyeztetése
• Az óvoda belső és külső tereinek, környezetének megismerése (csoporszoba, udvari lehetőségek)
• Lehetőséget adni a szülőknek az aktív párbeszédre

A „jó gyakorlat” kulcsfogalmai:

Egészséges életmódra nevelés

Kapcsolatteremtés

Együttműködés

Közössségi nevelés előkészítése

A „jó gyakorlat” rövid leírása

Szeretettel várjuk augusztus utolsó napjainak egyik délutánján az újonnan érkező gyermekeket, családokat „Ismerkedő játszó délutánunkra”.
Célunk, hogy a gyermekek, családok kötetlen formában ismerkedhessenek konkrétan annak a csoportnak a környezetével, pedagógusaival, pedagógiai munkát segítőjével, amelyben szeptembertől mindennapjaikat töltik. A program nagyszerű lehetőséget biztosít a gyermek – szülő – pedagógus kapcsolatának megalapozására.
Az „Ismerkedő játszó délután” folyamán lehetőség van körüljárni az óvodát, együtt játszani a csoportban és az udvaron; valamint beszélgetni a csoport pedagógusaival a gyermekekről, a csoport szokásairól, mindennapjairól, a szülőkben felmerülő kérdésekről. Kiemelt hangsúlyt helyezünk a sok fejlesztési lehetőséget nyújtó udvarunk bemutatására, lehetőségeinek kihasználására.
Mindemellett megismerkedhetnek egymással az újonnan érkező gyermekek és szülők is.
Az ismerkedés, és a közös játék során a gyermekek megszerezhetik nálunk első óvodás élményeiket, ezzel segítve a beszoktatás, befogadás folyamatát.